Kecskemét és a tiszavirágzás

Hétvégére most egy kicsit délre ruccantunk ki: első megállónk Kecskemét volt. Itt meghallgattuk a híres harangjátékot, felfedeztük a bolygórendszert a méretarányos szobrokkal:

a 0-s kilóméterkőnél csúszkáltunk:

 megnéztük a Cifra palotát, hogy tényleg zöld-e az ablaka:

majd egy finom ebédet ettünk a Cézár étteremben. Egy kicsit dilemmáztunk, hogy a szeles idő és az esőfelhők ellenére bevállaljuk-e a tiszavirágzást, de úgy gondoltuk, hogy ha már pont itt vagyunk, akkor miért ne? Átautóztunk tehát Tiszakürtre, az arborétumba. Jártunk már itt egyszer, még 2013-ban. Itt meghallgattuk az előadást a kérészekről és a tiszavirágzásról, majd a népes csapattal kisétáltunk a gáton a Tiszához, hogy mindezt élőben is lássuk:

Ez pedig már a szervezők beszámolója:

"Hideg front érkezett Egész nap eső nélküli hatalmas felhők borították az eget. Máshol tán eshetett, mert hatalmas esőpászmákat lehetett a délutáni nap fényében látni. Már délelőtt feltámadt a szél és nem akart szűnni. Lehűlt a levegő. Tanulva a tegnap történtekből, ma az előadásom után azonnal indult a gyalogtúrás csoport, nehogy lemaradjunk a rajzás elejéről. Ragyogó napsütésben várakoztunk, de a tegnapi időpont visszazökkent a régi kerékvágásba. Lehetséges, hogy a tegnapi sötét, borult idő megtévesztette a rajzásra készülődő kérészlárvákat. Fél hat is elmúlt tán, amikor nagyon vontatottan kezdtek röpködni az első hímek. Hatalmas sirálycsapat verődött össze. Lehetséges, hogy elterjedt a híre a könnyű zsákmányként megszerezhető vacsorának. A szokásos megfigyelőhelyeinken az ilyenkor megszokottnál kevesebb hím példány volt jelen. Becslésem szerint ezres, több ezres mennyiségben lehettek a napi rajzáscsúcs idején. A folyó közepén a nőstény példányok olyan kevesen voltak, hogy a népes sirálycsapat sűrű pásztázása közepette, szinte alig hagyott belőlük valamit. Szép számmal akadtak, ma is, akik kíváncsiak voltak a kérészek repülésére. Azoknak, akik még nem láttak tiszavirágzást nagy élmény volt az első találkozás, de akik már megéltek velünk ennél nagyobbat, azok tán a régi emlékeknek megfelelőt várták vissza."

Az nagy élmény volt, hogy közvetlen közelről figyelhettük meg a kérészek vedlését:

A nagy esemény után visszasétáltunk az arborétumhoz a lenyugvó nap fényében...

...és egy jó kis szalonnasütésen vettünk részt:

Majd ismét autóba szálltunk és átgurultunk Ópusztaszerre a szállásunkra.